A Linkin Park sosem a kapkodásáról volt híres. Az előző két albumuk között is eltelt 3 év most pedig 4-et kellett várni a harmadikra. Igaz azt hozzá kell tenni, hogy 2004-ben kisebb pihenőre mentek és 2006-ban álltak újra munkába. De igazából a szünet után már egy másik Linkin Park tért vissza.

Sok rajongó biztosan csalódott ebben az albumban mivel teljesen más mint amit eddig csináltak. Szerintem viszont érettebbek lettek és végre zenét próbáltak csinálni. Nekem nincs különösebb gondom ezzel az albummal. Mivel valami újat akartak csinálni, amit eddig még nem próbáltak nyilván nem is megy még tökéletesen, de érződik a fejlődés.

Tracklist:

01 Wake
02 Given Up
03 Leave Out All The Rest
04 Bleed It Out
05 Shadow Of The Day
06 What I’ve Done
07 Hands Held High
08 No More Sorrow
09 Valentine’s Day
10 In Between
11 In Pieces
12 The Little Things Give You Away

Elég sok színű lett az album és ez mindig jó, mert nem unatkozunk közben. Sokféle számmal próbálkoztak és a legtöbb egész jól be is jött. Ugyanakkor azért kaptunk egy keveset a régi Linkin Park stílusból is. A Given Up  a No More Sorrow és a Bleed It Out igaz kicsit másabbak már, de emlékeztetnek a régi stílusukra. A What I’ve Done-al pedig sikerült majd hogy nem az In The End magasságába felérniük. A többi szám viszont már egészen szokatlan számunkra tőlük.

Mint album egész jól megállja a helyét. A bevezető szám bár elég jellemtelen lett azért még az elmegy kategória (az előző albumuk bevezetőénél minden estre jobb). Ezután remekül következtek a jobbnál jobb számok egészen az In Between-ig. Itt ugyanis kicsit kiakadtam, hogy ez mit keres itt. Ez ugyanis már túlságosan lapossá teszi az albumot. Voltak az elején is lassabb számok, de azok jók voltak. Aztán jön a Hands Held High amire azt mondom hogy elment, de most már jöjjön valami igazi szám. Utána fel is élesztették a lendületet a No More Sorrow-val majd a Valentine’s Day megint csak elég lírai lett, igaz a végén elszabadulnak az indulatok. És az In Between az utolsó csepp a pohárban, amire már nincs mentség. Az In Pieces pedig már kevés ahhoz hogy jóvá tegye ezeket a hibákat. És mindennek a tetejébe utolsó számként kapunk egy az album stílusával teljesen ellentétes altató dalt. Ami nem is lenne olyan rossz szám, de sehogy sem illik az albumra, utolsó számként meg főleg nem.

Amennyire jól kezdték az albumot a végét annyira el is rontották. Én ezt nagyon sajnálom, mert sok jó szám van az albumon és lehetett volna akár tökéletes is, ha ehelyett a két szám helyett mást tesznek oda. Nekem így az élvezhetőségből rendesen levett, de ennek ellenére még így is jobb album lett az előzőknél.

Értékelés: 82%

Legjobb szám az albumon: What I’ve Done