4 év szünet után 2009-ben a Blink 182 visszatért! Nem hiszem hogy sokan számítottak volna erre azok után, ahogy hirtelen feloszlottak, de megkockáztatom, hogy az egész világ lázban égett, hogy végre hallhassák az új albumot. Sajnos azonban arra még várni kellett. Többször ígérgették, hogy hamarosan kész lesz, de végül 2011 szeptemberben jött csak ki a lemez.

Minden bizonnyal az év legvártabb albuma volt és ugyanakkor hatalmas elvárásokat támasztottak felé. Az biztos, hogy a Blink-nek most nem volt könnyű dolga. 8 év alatt a zenei trendek is sokat változtak ráadásul ők is más utakon jártak. Hogy rátaláljanak önmagukra, megfeleljenek a rajongóknak, de mégis valami újat hozzanak szinte lehetetlen feladatnak tűnik.

Az én véleményem az, hogy ebből a szorult helyzetből a lehető legtöbbet sikerült kihozniuk.

Tracklist:

01 Ghost On The Dance Floor
02 Natives
03 Up All Night
04 After Midnight
05 Snake Charmer
06 Heart’s All Gone Interlude
07 Heart’s All Gone
08 Wishing Well
09 Kaleidoscope
10 This Is Home
11 MH 4.18.2011
12 Love Is Dangerous
13 Fighting The Gravity
14 Even If She Falls

Akik a régi Blink 182-re vártak biztosan csalódniuk kellett, hiszen az a hangulat nem tért vissza. De mért is baj ez? Egyértelmű volt, hogy nem fognak újra olyan számokat írni, mint a First Date vagy az All The Small Things. Annak a korszaknak már vége lett. Ráadásul 2003-ban is már érződött a változás és most 2011-ben is ezt az utat követték. Én ezt egyáltalán nem tartom rossznak.
A rajongóknak nem feleltek meg, legalább is a nagy többségnek, de a többit kipipálhatjuk. Sikerült magukra találniuk annak ellenére, hogy régen zenéltek együtt és mindannyian más stílust képviseltek. Bár a számokban nagyon érződik az Angels And Airwaves és a +44 is mégis a helyükön tudták ezeket kezelni és jobb lett az album azoknál.

Látszik, hogy sokat dolgoztak vele, hiszen nagyon tartalmas lett az album. 14 számot kaptunk és ezek nagyon változatosak. A Ghost On The Dance Floor tökéletes szám és nagyon jó bevezetésnek is. Aztán a Natives kicsit vissza hozza nekünk a régi Blink-et, de inkább csak hangulatában. Az Up All Night-ot és az After Midnight-ot ugye már hallhattuk korábban és azok még mindgi nagyon jók. A Snake Charmer egy kis különlegesség az albumon, de nagyon jó szám lett és színt visz a lemezre. Aztán kapunk egy tökéletes Heart's All Gone Interlude-ot ami remekül felvezeti a számot. És az album csúcspontja egyértelműen itt van. Utána már csak lefelé megy a színvonal, de egészen a 9. számig teljesen leköt és nagyon jó számokat kapunk. Utána viszont a 10. és 11. szám kicsit már túl átlagos és a Love Is Dangerous bár jó szám, de kevés ahoz vissza hozza a hangulatot. A Fighting The Gravity pedig az abszolút mélypont. Nem nagyon értem mit keres az albumon, de jócskán lerontja az biztos. De legalább az utolsó szám megmenti az albumot és így kicsit jobb lesz a kedvünk, hogy nem rontották el teljesen a végét.

Összességében szerintem remek albumot hoztak össze és zeneileg is sokat fejlődtek. Kétség kívül vannak hibái, de ezek még megbocsáthatóak. Nyilván szomorúak vagyunk, hogy nem tért vissza a régi Blink, de akinek az kell, hallgassa meg újra a 1999-es és 2001-es albumaikat, mert az már a múlt.

Értékelés: 87%

Legjobb szám az albumon: Up All Night