Tovább folytatja kijelölt útját a Skillet és 3 évvel később új albummal jelentkeznek. Legutóbbi albumuk óta nem sokat változott a stílusuk. Aki szerette őket korábban annak ez mindenképp jó hír és a szintet is abszolút hozzák.

A baj csak az hogy nem sikerült újat mutatni. Emiatt viszont ez az album csak olyan mintha a Comatose-nak a B oldalát hallgatnánk.

 Tracklist:

01 Hero
02 Monster
03 Don’t Wake Me
04 Awake And Alive
05 One Day Too Late
06 It’s Not Me It’s You
07 Should’ve When You Could’ve
08 Believe
09 Forgiven
10 Somtimes
11 Never Surrender
12 Lucy

Az előző albumon is voltak azért lassabb számok és bár nem nagyon találták el őket, de jót tett az albumnak, hogy nem csak zúznak. Hát erre az albumra még több ilyen szám került. Ráadásul a legtöbbet már acoustikusan kezdik és utána hirtelen felpörögnek. Sajnos azonban továbbra sem sikerül egyedit alkotniuk. A lassú számok közül egyedül a Lucy amiben van némi egyediség, de azt se sorolnám a jó számok közé. A baj az hogy az énekes hangjához nem is illenek az érzelmes számok.

Felkerült azért pár jó szám is az albumra, de egyik sem igazán átütő. A Hero-ban is vannak jó részek, de nagyon összecsapott lett. A Monster viszont egy nagyon kemény szám és talán a legjobb az albumon, de a Whispers In The Dark-ot sajnos semmi sem pótolhatja. Azt viszont nem értem, hogy a csaj mért nem énekel több számban amikor eszméletlen hangja van.

De még így is az album nem sokkal marad el az előzőtől. És most szerencsére a gyengébb számokat nem a végére rakták, hanem a közepére. Persze az lenne a jó, ha nem lenne rajta rossz szám, de ez még mindig a jobbik megoldás. Az biztos hogy ezt az albumot nem sokat fogom hallgatni, de aki szerette az előzőt az biztos talál ezen is pár kedvencet.

Értékelés: 62%

Legjobb szám az albumon: Monster