Yellowcard – Lights And Sounds (2006)

2003-ban a Yellowcard -nak minden össze jött. Kezükben volt a siker tuti receptje, de következő lemezük készítésekor a kukába dobták és valami teljesen újat és szokatlant csináltak.

Ez valóban bátor lépés volt, de ugyanakkor leromboltak vele mindent, amit az Ocean Avenue -val felépítettek. Az összehasonlítgatásnál természetesen kapásból elvérzett a lemez, hiszen senki nem ezt az irányt várta tőlük, de ha ettől el tudunk vonatkoztatni és önmagában nézzük a Lights And Sounds -ot akkor rájövünk, hogy cseppet sem rossz album...

Tracklist:

01 Three Flights Up
02 Lights And Sounds
03 Down On My Head
04 Sure Thing Falling
05 City Of Devils
06 Rough Landing, Holly
07 Two Weeks From Twenty
08 Waiting Game
09 Martin Sheen Or JFK
10 Space Travel
11 Grey
12 Words, Hands, Hearts
13 How I Go
14 Holly Wood Died

A stílussal együtt a hangulat is megváltozott. Sokkal komorabb a lemez és a dalszövegek sem épp pozitívak. Bár ha visszagondolunk az Ocean Avenue -n sem volt minden szám felhőtlen vidám és bulizós. Elég csak a Way Away, Breathing vagy Empty Apartment -et említenem. Persze ott még jó arányban voltak ezek elhelyezve. A komor hangulatból 52 perc itt valóban kicsit soknak hat és kevésbé változatosak a dalok. Ezenkívül a nyolcadik dal után kicsit eseménytelen a lemez és változást csak az utolsó két szám hoz.

DE!!!
A lemez nagyon egységes és van egy egyedi hangulata, ami simán be tud szippantani a világába.
A Three Flights Up gyönyörű dallamai mesterien nyitják meg az albumot, amire az utolsó szám legvége még rá tesz jó néhány lapáttal így a lezárás is tökéletes lett és szépen keretbe foglalták a lemezt.
Az album energiáját olyan kiemelkedő számok garantálják, mint a Down On My Head, Lights And Sounds, Rough Landing, Holly, Waiting Game és a Hollywood Died. Az érzelmes részt pedig a City Of Devils és a How I Go képviseli.
Egyetlen számot nem tudok igazán megérteni, hogy mi célt szolgál a lemezen, ez pedig a Two Weeks From Twenty. Ez konkrétan egy jazz szám és bár jó kis gitár szóló van a közepén, semmi érdekes nincs a dalban.

Összességében apróbb hibákat leszámítva ez egy jó kis lemez lett. És aki el tudja fogadni, hogy ez nem egy Ocean Avenue stílusú album annak mindenképp ajánlom.