Végre a Simple Plan -nek is lett egy Staurday -es dala! De legalább hallattak magukról. Már három hónapja stúdióba vonultak és közben facebook-on áradoztak a fantasztikus dallamaikól, amiket írtak. Valóban ez lenne az??? Na de ez még csak egy dal volt. Hát ha lesz jobb is... Mellesleg tipikus Simple Plan szám, szóval aki szereti őket az megbarátkozik ezzel is. Ahogy hallom pont ugyanott folytatják, ahol a Get Your Heart On! albumuk véget ért.
Egyenlőre semmit sem lehet még tudni az új lemezükről. De még év elején azt nyilatkozták, hogy 2015 vége felé fogják kiadni. Ez legjobb esetben is október. Viszont egyenlőre még nem csigáztak fel!
A Neon Trees a mai nap új dallal lepte meg rajongóit! Első hallgatás után inkább nem nyilvánítok véleményt róla, de az elmondható, hogy tipikus Neon Trees hangzás. Egyéb komment nem érkezett tőlük, így azt sem lehet tudni, hogy ez a dal előfutára lehet e a következő lemeznek, vagy csak egy külön kiadásról van szó. Bár én nagyon várom már a következő albumukat, de a legutóbbi épphogy csak egy éve jelent meg így eléggé meglepődnék, ha még idén érkezne a következő.
Megérkezett Tom első szóló "albuma", amit én azért elég nagy jóindulattal neveznék csak annak. Már korábban is sejthető volt, de hallva a lemezt teljesen egyértelművé válik, hogy ez nem a rajongóknak szól, inkább csak arconcsapás Mark-nak és Travis-nek.
Valóban vannak Blink-es vonásai a számoknak, de érződik, hogy nagyon erőlködnie kell Tom-nak, hogy ilyeneket írjon. Az ő stílusa az AVA, aminek az imidzsét sajnos szintén két lábbal tiporja.
Az egyetlen őszinte dal a lemezen az az Invisibel Parade, amit viszont semmilyen szinten nem dolgozott ki így egy sima akusztikus szám lett.
Az abszolút pofátlanság viszont a kevés dal ellenére az hogy abból a 8 tételből is az egyik csak egy dallamtalan instrumentál a másik egy két perc alatt összedobott akusztikus dal, kettő igénytelen punk baromkodás (sok értelmetlen káromkodással) és a maradék 4 közül is kettő nagyon laposra sikerült. Valóban maradt még kettő dal a New World és a Suburban Kings, amik még jók is lennének, ha nem tenné élvezhetetlenné az egészet a borzalmas minősége. Azt elfogadom, hogy Tom nem tud keverni, de akkor kérjen meg valakit aki ért hozzá.
Igazából én ezek alapján örülök is neki, hogy nem lesz új Blink lemez, mert ha ilyen dalok szerepelnének rajta, dobnám is a kukába egyből.
Tracklist:
1. New World 2. An Endless Summer 3. Suburban Kings 4. The Invisible Parade 5. Circle-Jerk-Pit 6. Landscapes 7. Animals 8. Golden Showers in the Golden State
Értékelés: 40% Legjobb dal a lemezen: Suburban Kings
Hatodik stúdió albuma jelent meg most az All Time Low-nak tíz év alatt. Ráadásul még három év sem telt el két lemezük között, ami nagyon ritka. De ami még lenyűgözőbb, hogy nem csak a tempót tartják, hanem a színvonalat is.
Hatalmas rajongótáborra tettek szert az évek alatt, azonban a rajongóknak nincs könnyű dolga mikor új lemezzel jelentkeznek a srácok. Ugyanis sosem lehet tudni náluk, hogy mire számítsunk. Bár a jellegzetes stílusuk mindig erőteljesen érződik, ennek ellenére minden lemez teljesen más. Viszont szerintem ez így a jó, hiszen nem válnak unalmassá.
Hasonlítani egyik albumukhoz sem tudnám a mostanit. Legközelebb talán a Nothing Personal-hoz áll, főleg a hangulata miatt. Viszont ha jellemeznem kéne azt mondanám, hogy ez egy sokkal érettebb, tudatosabb lemez lett. Sokat kísérleteznek rajta új irányok felé, ugyanakkor nem feledkeztek meg arról sem, hogy honnan indultak...
Tracklist:
01 Satellite 02 Kicking & Screaming 03 Something's Gotta Give 04 Kids In The Dark 05 Runaways 06 Missing You 07 Cinderblock Garden 08 Tidal Waves 09 Don't You Go 10 Bail Me Out 11 Dancing With A Wolf 12 The Edge Of Tonight 13 Old Scars/Future Hearts
Az album egy hangulatos bevezetővel indul, ami pont elég is kezdésnek és szépen felvezeti a lemezt. A Kicking & Screaming -nek igazából ezután az lenne a feladata, hogy felpörgesse a dolgot, viszont lett volna ettől alkalmasabb dal is erre a posztra, bár ettől még nekem tetszik. A kezdő dallam kifejezettem érdekes a versszakok ütemesek, egyedül a refrén lett kicsit gyenge, de meg lehet barátkozni vele. Egyébként nekem ez a szám kicsit a Dirty Work hangulatát idézi. Ezután viszont rendesen beindul a lemez. Jön a Something's Gotta Give, Kids In The Dark és a Runaways trió, amiket korábban már hallhattunk. Remek dal mind a három. A Something's Gotta Give nagyon könnyed versszakokkal indít, a refrén zúzása viszont igazán elsöprő. A keverést pedig csak dícsérni tudom, mivel ritkán hallani ennyire kirobbanó refrént. A Kids In The Dark gitár riffje fantasztikus hangulatot ad a dalnak. És ezt a refrén csak fokozza. Ez tényleg egy tökéletes darab lett. A Runaways pedig ismét egy energikusabb szám, ami szintén nagyon slágeres és a különleges hangszerelés is csak emeli az értékét. Ezután viszont már egy könnyed, nyugis dal következik, ami egyszerűen tökéletes. A Missing You talán szokatlan lehet az All Time Low-tól, de én nagyon örülök, hogy mernek ilyen dalokat is csinálni. Nagyon szépen kezdődik, de végig meg van a feszessége és a végén megkapja a maga kiteljesedését. A Cinderblock Garden ismét egy gyorsabb darab. Nincs benne semmi igazán kiemelkedő, de jó szám ez is. A Tidal Waves-t is már hallhattuk megjelenés előtt. Nagyon szépen építkezik a dal. Mark Hopus is énekel benne ugye. Bár igazából csak egy versszakot kapott, szóval nem egy nagy duett, de azért kicsit mégis érdekesebbé teszi az amúgy is remek dalt. Újabb keményebb darab következik a Don't You Go, ami talán lehetett volna jobb is ha a hangszerelésen dolgoznak még egy kicsit, hiszen annak ellenére, hogy egy tökéletes punk dal lehetett volna, nem lett az. Ez persze nem nagy probléma, a versszak ének dallama így is elviszi a számot, na meg persze az erős refrén. Ezután most tényleg egy duett következik. A GC énekese Joel Madden látogatta meg a srácokat a stúdióban és remek kis pop dalt hoztak össze. Igen sajnos a Bail Me Out inkább csak egy pop szám, de így is nagyon jó. Emelett nagyon dominál Joel stílusa is szóval elég valószínű, hogy együtt írhatták. Ezután már végjáték következik. A Dancing With A Wolf végre egy igazán kemény, de stílusos darab. Nagyon jól össze van rakva. A The Edge Of Tonight viszont számomra a legnagyobb kérdőjel a lemezen. Ez tényleg elég távol áll az All Time Low-tól. Igazából nem rossz ez sem. A versszakok kicsit gyengék, de a refrén egész jó. Így az album vége felé elmegy ez is, de nem túl emlékezetes darab. Viszont az Old Scars/Future Hearts minden apró hibát elfeledtet. Ez tényleg az egyik legjobb befejeő dal, amit valaha hallottam. Végre előkerültek a jó kis punkos témák és a merész, kemény dallamok.
Én teljesen elégedett vagyok a végeredménnyel. Nagyon bátor dolog volt tőlük ez a lemez. Bátran próbálkoznak új dolgokkal, de mindig beleviszik a saját stílusukat. Ezenkívül az egész lemezen érződik a frissesség. Cseppet sem tűnik erőltetettnek vagy fárasztónak.
Nem mondom, hogy ez az eddigi legjobb munkájuk, de hogy nem marad el a többitől az biztos!
Értékelés: 91% Legjobb dal a lemezen: Kids In The Dark
A mai nap még egy negyedik dalt is kiadtak a lemezről, méghozzá azt amelyiknél Mark Hoppus is közreműködött. Hogy a megírásában, illetve felvételében mennyi szerepe volt azt nem tudom, de annyi biztos, hogy a második versszakot ő énekli.
Aki már nagyon várja a lemezt hallgassa meg ezt a számot is nyugodtan, mert ezekből láthatjuk milyen lemezre számítsunk. Ezenkívül első hallgatásnál jobb ha van egy két ismerős dal. Azonban a rongyosra hallgatását sem ajánlom, hiszen akkor mire kijön a lemez már unalmas lesz újra hallani rajta. Szóval csak óvatosan... Íme a dal:
Deryck Whibley pár napja egy elég sejtelmes posztot tett ki facebook oldalán. Egy rövid videót osztott meg amin csak egy hangszóró látszik és nagyon úgy hangzik, hogy ez egy új dal tőle. A videóhoz nem is írt semmi szöveget.
Nem biztos hogy érdemes túlspekulálni a dolgot, de azért ez elég biztató jel. És amúgy is már nagyon itt lenne az ideje egy újabb Sum 41 lemeznek...
Avagy Tom tényleg elakarja venni a kedvünket a lemezétől?
Újabb dallal lepte meg a rajongóit Tom. Ez már a második dal, amit hallhatunk a To The Stars című lemezéről.
Ezt a dalt viszont nem nagyon értem. Azt meg főleg nem hogy mért ezzel reklámozza a lemezt. Ez a tipikus példája annak, amikor valaki egy szép lírai dalt akar írni és azt hiszi hogy attól lesz jó ha csak egy szál akusztikus gitár szól alatta. Pedig nagyon nem. Ez így ebben a formában még egy tábortűzi gitározáshoz is kevés lenne. Pedig a hangulata egész jó. És ezt a dalt még az a tény sem menti meg hogy a bátyjának írta, aki a seregben szolgál.
Sajnálom Tom, de ha ilyen dalok lesznek az albumon akkor azt köszönjük, de inkább nem kérjük...
Egyébként a következő és egyben utolsó ízelítő április 6-án érkezik, majd a lemez április 20-án. Lentebb pedig az új dal...
Még egy dalt megkaptunk az All Time Low következő lemezéről. Így három dal alapján már láthatjuk mire számítsunk. Már csak 10 napot kell várni, de aki nagyon nem bírja az hallgathatja addig ezt a dalt is...
Kicsit később, mint ahogy ígérte, de megtudhattuk az albumon szereplő dalok címeit és sorrendjét. Volt egy olyan érzésem, hogy nem lesz rajta túl sok szám. Ez majd hogy nem inkább csak egy EP -nek számít.
Na de annyi baj legyen. Ez is több mint a semmi. Viszont reméljük legalább a számok jók lesznek. A címek mindenesetre érdekesek. Ma épp egy hónap van már csak hátra az április 20-án érkező lemezig. Addig meg még elvileg kapunk róla 2 dalt.
Tracklist:
1. New World 2. An Endless Summer 3. Suburban Kings 4. The Invisible Parade 5. Circle-Jerk-Pit 6. Landscapes 7. Animals 8. Golden Showers in the Golden State
És ez pedig a már kiadott új dal, aki még nem hallotta:
Ha már a válogatás albumoknál tartunk akkor éppenséggel van egy a Zebrahead -nek is. Úgy látszik most végig söpör ez a tendencia, hogy válogatás lemezt adnak ki, rajta egy vagy két új dallal.
A Zebrahead akár csak a BFS szintén úgy döntött, hogy újraveszik a régi dalaikat. Náluk mondjuk nem is olyan meglepő ez hiszen 2004 óta új énekesük van így az attól régebbi dalokat nyilván újraveszik vele különben elég ciki lenne kiadni.
A lemezen hallható új dal egyébként engem nem nagyon győzött meg. Tipikus Zebrahead szám, de nem a jobb fajtából. Viszont akit érdekel hallgasson bele bátran...
Végre a Simple Plan -nek is lett egy Staurday -es dala! De legalább hallattak magukról. Már három hónapja stúdióba vonultak és közben facebook-on áradoztak a fantasztikus dallamaikól, amiket írtak. Valóban ez lenne az??? Na de ez még csak egy dal volt. Hát ha lesz jobb is... Mellesleg tipikus Simple Plan szám, szóval aki szereti őket az megbarátkozik ezzel is. Ahogy hallom pont ugyanott folytatják, ahol a Get Your Heart On! albumuk véget ért. 
A mai nap még egy negyedik dalt is kiadtak a lemezről, méghozzá azt amelyiknél Mark Hoppus is közreműködött. Hogy a megírásában, illetve felvételében mennyi szerepe volt azt nem tudom, de annyi biztos, hogy a második versszakot ő énekli.
Deryck Whibley pár napja egy elég sejtelmes posztot tett ki facebook oldalán. Egy rövid videót osztott meg amin csak egy hangszóró látszik és nagyon úgy hangzik, hogy ez egy új dal tőle. A videóhoz nem is írt semmi szöveget.
Még egy dalt megkaptunk az All Time Low következő lemezéről. Így három dal alapján már láthatjuk mire számítsunk. Már csak 10 napot kell várni, de aki nagyon nem bírja az hallgathatja addig ezt a dalt is...
Kicsit később, mint ahogy ígérte, de megtudhattuk az albumon szereplő dalok címeit és sorrendjét. Volt egy olyan érzésem, hogy nem lesz rajta túl sok szám. Ez majd hogy nem inkább csak egy EP -nek számít.
Ha már a válogatás albumoknál tartunk akkor éppenséggel van egy a Zebrahead -nek is. Úgy látszik most végig söpör ez a tendencia, hogy válogatás lemezt adnak ki, rajta egy vagy két új dallal.