Egyre közelebb vagyunk az All Time Low következő lemezéhez, ami szám szerint már a 6. lesz. Hangolódásképp nézzük meg eddigi munkásságukat...

2003-ban Baltimore-ban alakult a banda. Az elején még főleg punk-rock -ot játszottak, azóta sokkal inkább pop-punk, pop-rock irányba ment a stílusuk. Első kislemezüket még gimnázium alatt adták ki 2004-ben. Első nagy lemezük a The Party Scene pedig 2005-ben jelent meg. Ha nem is sikerült A kategóriás albumnak lennie, így is jó sok rajongót szereztek vele és a producerek is felfigyeltek rájuk. A 2007-es So Wrong, It's Right albummal viszont már elég népszerűvé váltak. Azért nem érződik a két lemez között túl nagy fejlődés, de kétség kívül jobban sikerült és a minőség is egy fokkal jobb lett. A rajongók meg már az előzőt is szerették szóval nem volt gond.

Az igazi nagy áttörés viszont 2009-ben érkezett. A Nothing Personal című lemezük fantasztikus lett. Hatalmasat fejlődtek önmagukhoz képest. Arról nem is beszélve, hogy Simple Plan -t és Fall Out Boy -t megszégyenítő magasságokba emelkedtek. Ráadásul az énekes itt még csak 22 éves volt! Én ezzel a lemezzel ismertem és szerettem meg az All Time Low -t. De a régebbi rajongók közül sokaknak nem tetszett a stílus változás (pedig nem váltottak akkorát). Sokan azt remélték, hogy megmaradnak a keményebb punk-rock -nál és emiatt csalódniuk kellett. Pedig szerintem jó volt ez így.

Következő lemezük ismét kicsit megosztó lett, de ez nem vesz le az értékéből. A 2011 nyarán érkező Dirty Work album az apróbb hibái ellenére szintén nagyon jól sikerült. Az előző lemezen slágeresebb dalok szerepeltek, amiket könnyebb megkedvelni. Ezen viszont kicsivel nehezebben emészthető tételek vannak, de ugyan annyira szerethetők.

Hogy a kritikák hatására e vagy csak újabb ihletet kaptak, de másfél év sem telt el és jött a következő lemez Don't Panic címmel. Lehet, hogy kárpótolni akarták ezzel a rajongókat hiszen kicsit visszanyúltak a korábbi albumaik stílusához. Sokkal punk -osabb és keményebb korong lett ez. De nem vitték azért túlzásba. Sok slágeres szerzemény szerepel rajta és van pár könnyedebb dal is.

A megjelenés után egy évvel pedig kiadták a Don't Panic It's Longer Now! lemezt, ami az eredeti számok mellett további 4 új dalt és 4 akusztikus verziót tartalmaz.

Ezután egy évvel 2014. szeptemberében bejelentették, hogy elkezdik a következő lemez munkálatait és idén januárban már el is készültek vele. Azóta pedig már 2 dalt (Something's Gotta Give , Kids In The Dark ) is hallhattunk róla méghozzá mind a kettő klippel érkezett. Most meg már csak bő két hetet kell kibírnunk a Future Hearts című lemezükig és az új dalokat hallva nem hinném, hogy csalódnánk.


2005 - The Party Scene

értékelés: 64%

2007 - So Wrong, It's Right

értékelés: 70%

2009 - Nothing Personal 

értékelés: 92%

2011 - Dirty Work

értékelés: 88%

2012 - Don't Panic

értékelés: 85%

Kell vagy nem a Billy Talent úgy döntött kiad egy válogatás lemezt így 2014 végén, hogy azért még se felejtsük el őket teljesen.

Én az ilyen lemezeket teljesen feleslegesnek érzem mivel válogatást én is könnyedén csinálhatok magamnak és azon az én kedvenc számaim lesznek, nem pedig az övék. Na de ez csak az én véleményem. Ettől még jó, hogy hallatnak magukról, bár én már az új lemezt várnám inkább.

Update: A lemezen szereplő 2 új dal közül az egyikről kicsit lemaradtam. Az első a Kingdom Of Zod amit kitettem még a lemez megjelenése előtt jött. A másikról viszont teljesen megfeledkeztem és csak most találkoztam vele.

A dal az énekes bátyának elvesztése miatt íródott. Éppen ezért ez egy érzelmes dal. Ha nem lenne ennyire felismerhető az énekes hangja akkor nem tudnám, hogy ez Billy Talent dal. Egyébként szép szám, de elég egyszerű. Gondolom inkább a mondanivalójára koncentrált. Aki még nem hallotta lentebb tudja pótolni...

Billy Talent - Chasing The Sun

A BFS nem bír leállni a zenéléssel viszont ötletek híján előkaparták a régi dalaikat és így született meg az új lemez.

Viszont azért ez még sem csak egy sima válogatás lemez, hiszen megfűszerezték az egészet azzal, hogy újra felvették az albumon szereplő 17 dalt, plusz még egyet írtak is hozzá.

Ezen a lemezen az 1994-2003 -ig kiadott albumaikról válogattak és vették újra a számokat. A betervezett Volume 2 lemezen pedig a 2004-2014 közötti albumokról lesznek dalok.

Az újravétel egyébként bár jó ötlet és a minőség kétség kívül jobb, de sajnos még sem ad semmi pluszt a dalokhoz. Van egy pár dal, aminek jót tett, hogy újravették, de sok olyan is akad, ami kimondottan rosszabb lett így. Ezenkívül a befejező új akusztikus dal végtelenül primitív és érződik rajta, hogy egy késő esti piálás után született.

Nem volt ez egy rossz ötlet és nosztalgiának jó lehet akár, de én akkor már inkább az eredeti lemezeket hallgatnám újra nem pedig a válogatást. Na meg ha már ennyi idejük van akkor inkább rögzítsenek egy új lemezt.

De ennek ellenére érdemes lehet belehallgatni az albumba, főleg ha kedveled is a BFS -t.

Tracklist:

01 Last Rock Show
02 Suckerpunch
03 Emily
04 Girl All the Bad Guys Want
05 You And Me
06 The Bitch Song
07 Scope
08 2113
09 Punk Rock 101
10 Belgium
11 Life After Lisa
12 Cody
13 Thirteen
14 Dance With You
15 KoolAid
16 Pictures He Drew
17 Sandwich
18 20 Years (That’s A Lot Of Beers)

Kedves olvasók!

Mostantól a facebook-on is fellelhető a Zenére Fel! . Keressetek rá bátran! Ez persze nem váltja fel a blogot, de ha lájkoljátok az oldalt azonnal értesülhettek a legújabb cikkekről és könnyedén véleményezhetitek őket. 

Most hogy átnéztük és kielemeztük a tavalyi évet nézzük meg mire számíthatunk idén. Bár még sok minden kérdéses azért van jó pár lemez ami már teljesen biztos. A Fall Out Boy és People On Vacation lemezeket már meg is kaptuk, ahogy ígérték, sőt az Imagine Dragons is meglepett egy remek albummal.De nézzük akkor mit is várhatunk még...

All Time Low - Future Hearts (2015. április 3.)

Mostanában annyit írtam róluk, hogy csak ismételném önmagam. Két dalt már kaptunk tőlük klipekkel. Nekem ennyi bőven elég, nagyon várom várom a lemezt. Biztos vagyok benne, hogy nem fogunk csalódni...

Marianas Trench - Astoria

Egyre jobban bosszant, hogy nem tudunk az album megjelenéséről semmit. Már két dalt kiadtak még tavaly és klipeket is csináltak hozzájuk. A további terveikről még sem tudunk semmit. Annyi hír jött korábban, hogy tavasszal akarják kiadni, de akkor már lenne róla konkrétabb információ is szóval legkorábban nyáron hallhatjuk.

The Offspring

Január 30-án megleptek minket egy új dallal, de azóta is csak azzal vannak elfoglalva. Egy nyilatkozatában azt mondta Dexter, hogy sajnos elég lusták és nem sietik el a felvételeket. Akkor dolgoznak, ha van ihlet. Ezek alapján én már abban sem vagyok biztos, hogy idén kiadják a lemezt.

Simple Plan

Ők állítólag már stúdióban vannak és ősszel tervezik kiadni az albumot. Reméljük sikerül nekik, mert már nagyon rég volt az utolsó.

Bitty Talent

Az énekes azt nyilatkozta, hogy vannak demóik és tervezik az új lemezt, de nem akarnak kapkodni vele.

Zebrahead

Tényleg adnak ki lemezt, de ez inkább csak válogatás album. Bár lesz rajta egy új szerzemény is.

Scouting For Girls

Már veszik fel a dalaikat és készül az új album. De dátum egyenlőre nincs. Én azért nem tartom kizártnak, hogy őszre elkészülhet.

The All American Rejects

Még csak most vonulnak majd stúdióba. Ha a számok már kész vannak és csak rögzíteni kell akkor lehet hogy nem lesz sok idő, de szerintem átcsúsznak 2016-ra.

Skillet

A legújabb hír az hogy dolgoznak az új lemezen. Év végére vagy jövő év elejére tervezik kiadni. Reméljük lesz olyan jó mint a Rise.

Sum 41

Deryck továbbra is dolgozik. Semmi új hír sincs a lemezről.

Blink 182

Legfrissebb hír, hogy Tom helyett új énekes van. Viszont arról nem beszéltek, hogy albumot mikor adnak ki.

To The Stars - (2015. április 10.)

Tom szóló projektje. Illetve a Blink 182 új lemezére íródott dalai. Egy dalt már hallottunk róla, illetve pár demót is megosztott korábban.

Túl nagy változások nem történtek a legutóbbi cikk óta, de azért történt pár érdekes fejlemény. Három lemezt kaptunk már idén, kettő pedig (All Time Low, Tom Delonge) már tuti biztos. És jó pár albumban még reménykedhetünk. Úgy érzem ez jó év lesz!

Pár hete megy a huza-vona körülöttük ugyanis sehogy sem akart elkészülni a Blink 182 következő lemeze. Mint kiderült még a stúdióig sem jutottak el. Természetesen, ahogy régen is Mark és Travis Tom -ot okolja, Tom szerint pedig nem ő a hibás és nem is akart kilépni. Hogy mi a teljes igazság talán nem is fogjuk megtudni, de nem is ez a lényeg. 

Végül is Mark és Travis tovább folytatják a Blink -et és már találtak is Tom helyére valakit, aki a következő koncerten be is mutatkozik. Tom -nak pedig ott van még az Angels & Airwaves is. Ráadásul mivel hogy már egy ideje tervezgette az új Blink lemezt úgy döntött, hogy kiad egy albumot, amin a Blink lemezre íródott dalai szerepelnek. A megjelenésre elvileg nem kell már sokat várnunk, mivel április 10-re van tervezve. És ízelítőnek már kaptunk is egy új dalt róla, ami lentebb hallható. Az én érdeklődésemet felkeltette. Tényleg idézi kicsit a Blink -et és egész jó dal.

Én a magam részéről sajnálom, hogy ez történt MEGINT, de tényleg tovább kéne már lépni. Ők mindhárman remek zenészek, viszont úgy tűnik együtt már nem képesek dolgozni. Tom nélkül pedig amúgy sem lesz ugyanaz a Blink (Amúgy vele se volt már ugyanaz 2011-ben, mint régen).

To The Stars - New World

Újabb dalt kaptunk az All Time low -tól méghozzá rögtön klippel érkezett. Nekem a Something's Gotta Give már meghozta a kedvet az új lemezhez, ezért ez már csak ráadás. Így első hallásra nem nyűgözött le, de stílusos, dallamos, épp amilyet tőlük várnánk. Reméljük az album is hasonlóan jó dalokkal lesz tele!

All Time Low - Kids In The Dark

A FOB nagy visszatérést tervezett 2013-ban és végül is félig sikerült a tervük. Azt szépen el is érték, hogy szinte mindenki róluk beszéljen és mindenkihez eljusson a zenéjük. Viszont hogy mennyire lett minőségi az már más kérdés. Annyira nem is tartozik most ide. Bár az igaz, hogy egyáltalán nem vállalhatatlan az album és nagyon slágeres dalok kerültek rá.

De úgy döntöttek, hogy ők tesznek még erre egy jó nagy lapáttal és olyat csinálnak, amit még senki más. Az album minden dalához klipet készítenek, ami egy történetet mesél el. Így született meg a The Young Blood Chronicles, amit jó másfél évig készítettek. Az első még az album megjelenése előtt 2013 februárjában jelent meg. Még az utolsó 2014 júniusában.

Hadd kezdjem azzal, hogy ez egy remek koncepció. Az ötlet csillagos ötös. A kivitelezés egész profi és részletes. Viszont a történet olyan szinten katasztrófa és káosz, hogy rossz nézni. Arról nem is beszélve, hogy indokolatlanul véres és undorító. Nem viccnek készült valószínű, mivel nevetni nem lehet rajta. Ahhoz viszont túl bugyuta és átlátszó, hogy komolyan lehessen venni. Így jobb híján nekem csak a sírás maradt és a szenvedés. 

Aki szereti a FOB -ot és szereti a véres és agyatlan filmeket annak ez biztos bejön. Viszont klipnek ez semmiképpen sem jó. De ahogy látom nem vette el a kedvüket ettől senki, mert az új albumukhoz is sorra gyártják a videókat. Reméljük most legalább jobban fog sikerülni nekik.

Fall Out Boy - The Youngblood Chronicles

A 2013-as felhozatal ismét elég gyengére sikeredett pedig jó pár klip készült. Avril és a Paramore is sok videót készített. A zebrahead is belehúzott. És a Billy Talent és Marianas Trench -nek is csúszott át 2013-ra klipje. A Fall Out Boy -ról nem is beszélve, akik mind a 11 dalukhoz csináltak videót. De nézzük akkor mi sikerült ezekből...

10 Zebrahead - Call Your Friends
09 Paramore - Now
08 Paramore - Ain't It Fun
07 Avril Lavigne - Let Me Go
06 Avril Lavigne - Here's To Never Growin' Up
05 Billy Talent - Stand Up And Run
04 Avril Lavigne - Rock N' Roll

03 Paramore - Still Into You

Ez a videó csakis a gyenge mezőnynek köszönheti, hogy a harmadik helyen végzett. Bár aranyos a maga módján és a díszlet rendezők a lelküket is kitették, mégis ez a gyerekes ugri-bugri elég nevetséges. De legalább igényesen van megcsinálva. Lábjegyzetben viszont még hozzátenném, hogy az énekesnőnek mennyire elment már az esze, hogy így elcsúnyítja magát, amikor baromi jól néz ki. De most komolyan ez a haj meg sminkek, ahogy a lemez borítón is ki néz. Rossz ránézni. Ebben a klipben még nem is olyan vészes ahhoz képest.

02 Billy Talent - Show Me The Way

A Billy Talent elkészítette eddigi legjobb klipjét. Igazából annyira nem is nagy szám, de ez a gyönyörű mező fantasztikus helyszín. És remekül játsszanak a színekkel is. Főleg amikor megy le a nap. Eszméletlenül jól néz ki. Ráadásul még egy kis ötletes mellék cselekmény szál  is akad. Ez egy jó klip!

01 Marianas Trench - By Now

A Marianas Trench így az album után 2 évvel végre lezárta a sztorit az ötödik klippel. Nem tudom mért lett ekkora szünet a videók között, de ez így nem túl szerencsés dolog. Mindenesetre most teljes a kép és meg lehet nézni az egészet egybe. Ugyanis az egy teljes történet akar lenni méltó lezárással. Bár nekem az egész túl zavaros, de az okosok azt mondják van értelme. Kicsit beteg, kicsit szenvedős, de azért érdekes és igényes. Nézzétek csak meg nyugodtan! 

Hát ennyi lett volna a 2013-as év. Avril eléggé leszerepelt. A klipjei nagyon szánalmasak. A Fall Out Boy pedig egy külön történet. Arról majd a következő cikkben.

Úgy érzem az Imagine Dragons mostanra teljesen magára talált. Az előző album a rajongói érdeklődésemet ugyan felkeltette, ez a lemez viszont már a kritikusi elismerésemet is elnyerte.

Az egyik nagy pozitívum, hogy nem nagyon lehet csalódni a lemezben, hiszen aki ismerte őket korábban, pont azt a stílust kapja most is. A kijelölt utat folytatták, a megszokott hangulattal és efektekkel, viszont sokkal színvonalasabban.

Tracklist:

01 Shots
02 Gold
03 Smoke and Mirrors
04 I'm So Sorry
05 I Bet My Life
06 Polaroid
07 Friction
08 It Comes Back to You
09 Dream
10 Trouble
11 Summer
12 Hopeless Opus
13 The Fall

Nem sok dologra lehet panaszunk, hiszen a lemez nagyon rendben van. Jó hosszúra nyúlt a 13 dallal, de ennek ellenére nem válik unalmassá. Mindig kapunk valami újat, valami különlegeset, amit eddig még nem hallottunk. A dalok remekül meglettek írva, rengeteg sláger gyanús szám szerepel rajta és nekem már elsőre szinte mind megtetszett, pedig nem voltam nagy Imagine Dragons rajongó. Bár azt azért leszögezném, hogy továbbra sem vagyok rajongójuk, de jelentősen megkedveltem őket az új lemez miatt. 

A Shots egész jó kezdés, bár én inkább a Gold -al nyitottam volna. Na igen, szóval annak ellenére, hogy maradtak a stílusukban és az előző lemezen érződött az erőlködés és ötlettelenség egy-egy dalban, mégsem érzem úgy hogy most magukat próbálták másolni. Viszont azért mégis lehet hasonlóságot felfedezni, nekem például a Gold nagyon emlékeztet a Radioactive -re, de nem is a dallamai, hanem mert hasonló típusú a dal. Na de ez mindegy is. A figyelmemet végig lekötötte a lemez. Az I Bet My Life képviseli a kicsivel vidámabb, lazább vonalat. De szerencsére akad itt is keményebb darab. Az I'm So Sorry -ban végre megcsillant a rock -os vonal, de aztán ez ennyiben is marad. Viszont ez sem probléma, mivel itt nem egy rock lemezről beszélünk. Ez gyakorlatilag egy alter hangulatú pop lemez. Szívem szerint ugyan minden számot kiemelnék, mert mindegyik nagy szerepet játsszik abban, hogy ez az album ilyen jó. De akkor túl hosszúra nyúlna ez a cikk. Viszont az It Comes Back To You -t mindenképp ki kell, hiszen annyira kellemes dallamai vannak és olyan nyugtató, érzelmes dal, hogy órákig tudnám hallgatni. Az egyetlen dal, amit én kivennék az albumról az a Summer. Ezt kicsit feleslegesnek érzem, de főleg azért, mert ez az egy nagyon félre sikerült. Nem jók a dallamok sem és a keverés is rossz lett. Viszont a The Fall egészen jó befejezés, bár ez sem a legerősebb számok közé tartozik.

Viszont van egy hiba, ami fölött nem nagyon tudok szemet hunyni, mert nagyban le tudja rontani az élvezhetőségét a lemeznek. Ez pedig a keverés. Már a kezdetektől fogva rákattantak erre a "műnyers" hangszerelésre, ami különlegessé teszi ugyan őket, de néhol ez nagy hátrányukká is válik. Sok dalban annyi az efekt, hogy az éneket szinte nem is lehet hallani, de legalábbis érteni biztos nem. Viszont ami még idegesítőbb, hogy sokszor még ott ahol nem is hangos a zene, ott is annyira a háttérben szól az ének hogy rossz hallgatni. Az éneknek mindig elől kell lennie, ez szinte szabály. De legalábbis ahoz hogy élvezhető legyen mindenképp.

Ettől még azért hallgató a lemez. Ráadásul éreztem fejlődést ezen a téren is az előző album óta, de még mindig nem az igazi. Rengeteg dolog miatt lehetne még dícsérni ezt a lemezt és tényleg nagyon jól sikerült, de sajnos a hibák most is ott vannak, amik ugyan megbocsáthatók, de az összképet akkor is lerontják. De hát sajnos nincs tökéletes lemez. Én azért mindenképpen ajánlom ezt a albumot mindenkinek!

Értékelés: 80%
Legjobb dal a lemezen: Gold